Bartha Kincső, az MTSZ gyógytornász-fizioterapeutája a sportág összetettségében rejlő kihívás miatt szereti munkáját. A TF-en és a SOTE-n is szakirányú diplomát szerzett, így a sérüléseket az élsportolói és az egészségügyi oldaláról is jól ismeri.  A teniszezők kezelése során Vaskó Balázs erőnléti edzővel osztják meg a tapasztalataikat. 

Bartha Kincső - Fotók: Peleskey Bence

 

Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Március óta Bartha Kincső gyógytornász-fizioterapeuta foglalkozik a válogatott kerettagok kisebb-nagyobb sérüléseinek megelőzésével és utókezelésével. A fiatal szakember az eltelt néhány hónap alatt gyorsan belopta magát a játékosok és edzőik szívébe. Ebben nemcsak hozzáértése játszott nagy szerepet, de kedves és nyitott egyénisége is. A Nemzeti Edzésközpontban található iroda-rendelőben egymást váltják a teniszezők, az idősebb profi játékosok éppúgy kikérik véleményét, mint a legfiatalabbak, vagyis az utánpótlás-keret tagjai.

− Nagyon jól érzem magam a NEK-en, kiváló szakmai stáb vesz körül és a munkám is érdekesebb, mint valaha. A tenisz az egyik legösszetettebb, ugyanakkor igen megterhelő sportág, éppen ezért számomra is nagy kihívásokat tartogat. Szinte nincs is két pontosan egyforma eset, aminek kifejezetten örülök, mert szeretem a változatosságot, és így én is folyamatosan fejlődhetek – foglalja össze röviden az elmúlt közel nyolc hónap tapasztalatait Bartha Kincső, aki első diplomáját a Testnevelési Egyetemen szerezte humánkineziológusként, a másodikat pedig a SOTE-n, gyógytornászként. A maximális tudásra törekvő fiatal szakember már a TF-en is látta, hogy alkatához illő, jó pályára lépett, ám az élsportolói oldalról szerzett megközelítést ki szerette volna egészíteni az egészségügyre jellemző szemlélettel is. S bár volt egy esztendő, amikor párhuzamosan folytatta tanulmányait a két felsőoktatási intézményben, ma már nem bánja ezt a nehéz időszakot sem, hiszen munkája során mindkét nézőpontnak nagy hasznát veszi. Ráadásul a SOTE-n nagyon sok kórházi gyakorlaton vehetett részt, s a betegektől ezek során kapott bizalom különösen lelkesítően hatott rá. Kisgyermekként orvos szeretett volna lenni, ám a „tű és a vér” látványa miatt inkább a társtudományok felé fordult.

− A mi szakmánkra valóban igaz, hogy minél többet tanulunk, annál inkább látjuk, mely területen kell még fejlődnünk – beszél munkájáról Bartha Kincső, aki diplomái megszerzése óta is folyamatosan képzi magát, többek között manuálterapeuta, valamint sportrehabilitációs tanfolyamot is végzett tudása szélesítése érdekében. – De éppen ez a szép benne, és a teniszben is. Ma már számtalan terápiás módszer áll a rendelkezésünkre, egyik sem jobb a másiknál, esetfüggő, melyik lesz hatékonyabb. Jól kell választani, ami nagy felelősség is egyben. Munkám során sok kézzel végezhető technikát alkalmazok, de ez alatt nem a klasszikus masszázsra kell gondolni, hanem olyan speciális módszerekre, amelyekkel igen gyorsan lehet a fájdalmat csillapítani.   

 

barta bor

 

Bartha Kincső persze nem véletlenül került a sport közelébe, hiszen maga is több sportágat kipróbált gyerekként. Kismarosi lévén azonban meglehetősen korlátozottak voltak a lehetőségei, ezért végül a kézilabda és a röplabda lett a kedvence. Amikor végleg választania kellett, ez utóbbi mellett döntött, és a SOTE egyetemi csapatában jutott a legmagasabbra. Dunai lányként természetesen a kajak-kenut is kipróbálta, későbbi erőnlétének alapjait egyértelműen itt szerezte. A víz iránti szeretete azonban még ennél is korábban kezdődött, még úszni sem tudott, de édesanyja és annak nővére, már hosszú kenus túrákra vitték őt, testvérét és unokatestvéreit.

− Bevallom, hiányzik a röplabda, de most inkább a teniszre koncentrálok, és nem csak a munkámban, de a szabadidőmben is – ismeri el a fiatal szakember, aki a válogatott edzőktől vesz órát, amikor éppen nem a játékosok problémáit vitatja meg velük. – Óriási élmény és megtiszteltetés, hogy tőlük tanulhatok, s bevallom nagyon magával ragadott a játék. Ugyanakkor a munkám miatt is hasznos ez az ismerkedés, hiszen jobban meg tudom érteni a hozzám fordulók problémáit. Az is újdonság volt számomra, hogy egyéni sportolókkal foglalkozom, éppen ezért szépen lassan meg kellett ismernem mindenkinek az egyéniségét és a sajátos helyzetét. Ezt egyáltalán nem könnyítette meg, hogy a játékosokhoz időben igencsak tagolt kapcsolat fűz. Van, hogy három-négy hétre is eltűnnek, hiszen éppen külföldön vannak, majd hazatérnek és hirtelen ismét fel kell venni a fonalat. Szerencsére szeretem a kihívásokat, a változatos munkát, így ezt a helyzetet is örömmel és jól kezelem.

Az MTSZ gyógytornásza napi kapcsolatban van Babos Csabával, Palágyi Miklóssal, Noszály Sándorral és Fekete Rudolffal, a korosztályos válogatottaknál elvégzett erőnléti felmérés óta pedig Gulyás Istvánnal és Kisantal Péterrel is. Ám akivel a legtöbb időt tölti az „esetek” elemzése során, az mégiscsak Vaskó Balázs, erőnléti edző.

− Óriási terhelés van a játékosokon, ezért Balázzsal sokat törjük a fejünket a lehetséges megoldásokon – beszél Kincső az MTSZ kondiedzőjével folytatott megbeszéléseiről. – Már az sem könnyű feladat, hogy hová soroljuk be őket. Az állóképesség ugyanis legalább olyan fontos az esetükben, mint a dinamizmus és a gyorsaság. Szeretek részt venni a prevencióban, mert úgy vélem, a bajt jobb megelőzni, mint később kezelni. Ezt most éppen az utánpótláskorú játékosok felmérése igazolta a számomra, hiszen sokuknál fontos erőnléti alapok hiányára derült fény. Van, akinek bizonyos helyzetekben tízszer annyi energiát kell befektetnie, mint amennyire valójában szükség lenne. Ezeket a beidegződéseket gyorsan korrigálni kell, különben időnek előtte elhasználódik a testük. Hangsúlyozom tehát a jó alapok lefektetését, amire a szervezet később mindig emlékezni fog. A már említett fiataloknál a szokásosnál intenzívebb gyógytornával lehet korrigálni.

Bartha Kincső szerint vannak genetikailag sérülékenyebb sportolók, ám az ő esetükben is van megoldás. Ha időben felismerik ezt a tulajdonságot, a prevenciós gyakorlatok szinte végtelen tárháza áll a rendelkezésükre. De a játékos felelőssége is nagy, ismernie kell a saját testét, és tudni, hol vannak a határai. Ezek felismerésében is sokat tud segíteni a szakember.

− Amikor a profi sportolók pörögnek, nagyon nehéz visszavenni a lendületükből. Pedig ilyenkor az egészségükről, vagy a további karrierjükről van szó, ezért ezeket a nehéz döntéseket is meg kell tudni hozni. Én persze csak ajánlásokat fogalmazhatok meg a számukra, de remélem, érzik, hogy mindenben a javukat szeretném. A fájdalmat kiváltó okokat kell feltárnunk, nem pedig a tünetet enyhíteni. A mi esetünkben nem léteznek olyan passzív terápiák, amelyek csak úgy meggyógyítják a pácienst. A sportolónak is aktívan részt kell vennie ebben a folyamatban. Éppen ezért az is a feladataim közé tartozik, hogy a hétköznapok egyhangúsága idején is felhívjam őket a preventív gyakorlatok folyamatos elvégzésére – beszél megértéssel válogatott teniszezőink nem mindennapi helyzetéről Bartha Kincső, aki nem titkolja, elsősorban azért választotta ezt a hivatást, mert szeret másoknak segíteni. A gyógyult sportolók arcán látható öröm kárpótolja munkája minden nehézségéért.

 

barta 2

FaLang translation system by Faboba

teniszlexikon – rendelje meg itt online

Pályakereső