Karácsony előtt francia edzője, Bastien Fazincani irányításával készült Budapesten a 21 esztendős Gálfi Dalma.

A szakember honlapunknak adott nyilatkozatában nemcsak magyar tanítványáról beszélt, de a tenisz általános kérdéseiről. Szerinte a nyitottságon, a fegyelmen és a lábmunkán kívül a szenvedély az a tulajdonság, amely a fiatalokat a legjobbak közé repítheti.

Bastien Fazincani és Gálfi Dalma

 

Gy. Szabó Csilla írása * Január közepén lesz egy éve, hogy Gálfi Dalma (WTA 270.) a francia Bastien Fazincanival kezdett el dolgozni. A US Open juniorbajnoka úgy véli, kiváló szakemberre talált, s ezt alátámasztani látszik, hogy június közepén már a világranglista 237. helyére is felkapaszkodott májusi remek szériáját követően. S bár az évet a 270. helyen zárta, összességében sokat lépett előbbre a tavalyi végelszámoláshoz (338.) képest. A magyar-francia együttműködés azonban nem jelenti azt, hogy eddigi magyar edzőjével, Jancsó Miklóssal szakítottak volna, hiszen hazai gyakorlásai során továbbra is az MTK-Budapest mesterére hagyatkozott. A karmester pálca azonban Bastien kezébe került, s ennek fényében könnyebben érthető Jancsó szerepe a Fucsovics teamben, hiszen Dalma jó kezekben van.

A Mouratoglou Teniszakadémia korábbi edzője, aki Alizé Cornet (WTA 59.) és Natalja Vikljanceva (WTA 115.) mestere is volt egy időben, a karácsonyi ünnepek előtt Magyarországon gyakorolt tanítványával. S bár korábban nem dolgozott magyar játékossal és hazánkban is először járt, nagyon gyorsan feltérképezte a hazai viszonyokat. A Park Teniszklubban, majd a BTC-n szinte mindenkivel összefutott, aki számít, egyik este pedig honlapunkkal is szívesen megosztotta tapasztalatait és gondolatait.

− Nem szeretek általánosítani, hiszen minden játékos története más és más, Dalma előtt pedig gyakorlatilag egyetlen magyar játékost ismertem személyesen, Fucsovics Mártont – idézi fel topjátékosunk Dél-Franciaországban töltött időszakát, és találkozását Olivier Taumával. Bastien Fazincani is a Nizza melletti teniszakadémián dolgozott akkoriban s a mai napig az egyik legjobb barátja a Marci karrierje során többször, így 2019-ben is fontos szerepet játszó francia edző, Olivier Tauma. – Az elmúlt időszakban megismerhettem Dalma hazai csapattársait, s kijelenthetem, hogy többnyire igen technikás játékosok. Egyetlen dolgot nem értek, miért jobb a szervájuk és a fonákjuk, mint a tenyeresük? Persze, lehet, hogy mindez csak a véletlen műve, számomra mindenesetre szembetűnő volt a hasonlóság.

S ezzel a megállapítással már el is jutottunk Gálfi Dalmához, akinek adogatását technikai szempontból kiemelkedően jónak tartja jelenlegi mestere. A szükséges további fejlesztések elvégzését követően pedig akár legerősebb fegyverévé is válhat. Ám itt következik az a ha-szócska, amely feltételes módba helyezi a mondatot és pontosan utal Bastien és Dalma eltérő habitusára. Előbbi abban látja a fejlődés és a siker kulcsát, ha minden áldott nap megpróbál az előzőnél jobb lenni, s ehhez a komfortzónájából sem fél kimozdulni. Utóbbi számára viszont épp ez a lépés a legnehezebb, megszerzett tudását nem szívesen kockáztatja a bizonytalan fejlődés érdekében.

− A változtatásban mindig ott leselkedik annak a veszélye, hogy a dolgok rosszabbra is fordulhatnak. Éppen ezért Dalmát is megértettem, amikor például az adogatásához nem akart hozzányúlni. Ennek alapjait ráadásul édesapja rakta össze nagyon jól, így az érzelmi kötődés is közrejátszott a ragaszkodásában. Dalma „konzervativizmusa” azt jelenti a gyakorlatban, hogyha valamit mondjuk nyolcas szinten tud, akkor inkább nem kockáztat a kilences érdekében, mert fél attól, hogy visszacsúszik a hatos szintjére. Én viszont meg vagyok győződve a folyamatos fejlődés fontosságáról, amihez bátorság kell. Kilépni a komfortzónánkból, bizony ez a legnagyobb kihívás. Azok a játékosok, akik sikeres juniorból végül felnőtt korukban is jók lesznek, pontosan ebben erősek – véli Bastien Fazincani, aki tizenöt éve edzősködik, az utóbbi tíz évben felnőtt és junior topjátékosokkal egyaránt dolgozott, s szerinte még a legjobbak is hajlamosak arra, hogy a vereséget a rossz játékkal magyarázzák. Pedig a győzelemhez nem feltétlenül a jól megütött labda okozta kellemes érzés a legrövidebb út. A francia szakember szerint az első lépés mindig az elhatározás, azt követi a választás. Leginkább abban a pillanatban, amikor rosszul mennek a dolgok. Amikor az ellenfél – hiszen az ellenfél már csak ilyen – mindent megtesz azért, hogy megkeserítse a háló másik oldalán lévő teniszező életét. Egy érett játékos azonnal látja a nehézséget, de ha a célja valóban az, hogy nyerjen, akkor megtalálja azt a megoldást, ami aznap mégis a győzelemhez segíti. Ezért is állítja Dalmát gyakran nehéz, kényelmetlen helyzetek elé. − Tudom, hogy szinte felrobban tőle, de épp erre való a gyakorlás. Meccsen már nem robbanhatsz fel. Hogyan tanulnád meg kordában tartani az érzelmeidet, ha a hétköznapokban csak a megszokott dolgokkal foglalkozol?

 

glfi a francia tengerpartonEdzés a francia tengerparton

 

A francia edző nyíltan beszél a játék közben megjelenő érzelmekről, amelyekről tanítványait is rendszeresen beszélteti. Dalmával is fontos része ez a munkájának, leginkább azért, mert szerinte mindig pontos oka van annak, ha valami jól sikerül a pályán. S bár ő tudja a miérteket, játékosától várja rá a választ, hiszen meccs közben sem lesz mellette, hogy helyette megtalálja a megoldást. A legtöbb probléma abból adódik, hogy már a kiinduló helyzetet sem érti a játékos. Az eszmék folyamatos cseréjéhez és a beszélgetéshez azonban van egy fontos tulajdonság, amelyet Bastien az egyik legfontosabbnak tart:

− Ez a nyitottság. Játékosnak és az edzőjének egyaránt tisztában kell lennie azzal, hogy nem tudhatunk mindent. Meg kell hallgatni a legkülönbözőbb véleményeket, és a legújabb módszereket is ki kell próbálni. Befogadó hozzáállás nélkül nehéz fejlődni, ami viszont egyáltalán nem zárja ki a fegyelmezettséget, amely Dalma egyik legjobb tulajdonsága. Nemcsak a tenisz terén, de emberként is kiváló nevelést, határozott és biztos értékrendet kapott a szüleitől, amire én most bátran építkezhetek. Számomra ez éppen olyan fontos, mint a technikája. Vallom, hogy a teniszpályán sem érhetsz el változást, ha magát az embert nem formálod, hiszen nem robotokkal dolgozunk. A napi három-négy óra edzésidő éppen ezért nem is elég mindenre, a hivatalos kereteken túl is folytatni kell a munkát. Dalmával csak bizonyos számú hetet tudunk egy évben együtt eltölteni. Ami nagyon kevés. Ennek sajnos anyagi okai vannak, de megértem, hogy az én francia fizetésemet nehéz Magyarországon összekalapozni. Ha tehetném, csak vele foglalkoznék, mert látom benne a nagy lehetőséget miközben emberileg is egymásra találtunk. 

Pedig az idő fontos tényező. A francia szakember szerint kulcskérdés, hogy játékosának minden apró rezdülését ismerje, amihez együtt töltött minőségi időre van szükség. Eredményre ugyanis egyedül a személyre szabott módszerek vezetnek. No és a jól megválasztott szavak. Ugyanaz a mondat az egyik játékos számára motiváló lehet, míg a másiknak önbizalom-romboló. Éppen ezért maga is megtanulta a különböző kommunikációs és viselkedéselméleti technikákat, és bátran alkalmazza is őket. A legtöbbet azonban a gyakorlatban tanulta, például az alatt a hat hónap alatt, amelyet Ukrajnában töltött. A női világranglista jelenleg 22. helyezettjével, Dajana Jasztremszkajával 12-14 éves kora között dolgozott, s meg kellett tanulnia a keményebb edzésvezetést.

− Dajana édesapja néhány hét után félrehívott és bár remek edzőnek tartott, úgy gondolta nem vagyok elég erélyes a lányával – mesélt a Jasztremszkaja családnál töltött időszakról Bastien, s bár azonnal változtatott hozzáállásán, azt is elismerte, ez neki sem ment könnyen. Edzőként azonban nem volt más választása. – Alkalmazkodnunk kell a játékos egyéniségéhez, s ehhez nekünk is ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Hogy képes vagyok-e a fejlődésre az viszont nem kultúra, hanem nyitottság és szenvedély kérdése. Utóbbi pedig a fiatal juniorjátékosok esetében is meghatározó, amikor a felnőttek közé lépnek. Ha nem szenvedéllyel teniszeznek, ha nem keresik folyamatosan, a pályán kívül is, a jobbá válás lehetőségét, ha nem ez tölti ki teljesen az életüket, akkor teherként fogják majd fel az élmezőnybe kerüléshez szükséges lemondásokat. Hiszen ez az élet az állandó utazásról, egyedüllétről, a barátok, barátnők hiányáról szól, amit csak lobogó szenvedéllyel lehet elviselni.

A Franciaország déli részén, Montpellier közelében élő Bastien Fazincani pedig pontosan tudja, miről beszél, hiszen kétéves kislányát és feleségét maga is ritkán látja. Családja azonban megérti és elfogadja, hogy a munka az élete, s ha nem a pályán van, akkor azon kívül elemzi a meccseket és keresi a legújabb módszereket. A játékosoktól elvárt hozzáállással kapcsolatban Sztéfanos Cicipaszt említi, aki a mellette lévő pályán edzett az akadémián. A fiatal fiú előbb kezdett, mint a többiek, mindenből többet csinált, mint a többiek és még este is gyakorolt egy picit édesapjával. Volt, hogy 10 percet, volt, hogy egy órát is. Mindig találtak valami apró dolgot, amit újra vettek. Bastien szerint ebben az esetben nem is a megütött labdák száma, vagy a pályán töltött idő, hanem a mentális folyamat a döntő, a mindig jobbra és jobbra törekvés késztetése.

Bastien Fazincani Budapesten nemcsak Dalmával, de Jancsó Miklóssal is a szokásosnál több időt tölthetett. Mégpedig a legnagyobb egyetértésben, hiszen a magyar szakembert pontosan ugyanaz a nyitottság és jobbító szándék vezeti, mint francia kollégáját, miközben bátran kikéri edzőtársa véleményét. A közös munkában nem is volt fennakadás. Még akkor sem, amikor vesszőparipájával, a lábmunkával rukkolt elő, amit általános problémának lát Magyarországon. Igaz, a teniszedzések ezen részét, a világ más tájain sem mindenhol űzik magas fokon.

− Öt évvel ezelőtt még bizonyára más dolgot emeltem volna ki a képzésből, mára viszont ezt helyezem a munka középpontjába. Amikor technikáról beszélünk a játékosok többsége az ütőjével végrehajtott mozdulatokra gondol, pedig a kitámasztás helyes formájának kiválasztása, lábaink helyezése legalább ilyen fontos. A profi soha nem tesz egyetlen felesleges lépést sem, a maximális távolságot minimális lépésszámmal fedi le. És ez tanulható, mert mechanikus folyamat. A váll és a csípő a lehető leggyorsabban fordul a helyváltoztatás irányába, s a helyes technikával indulnak a lábak. Dalma például egyáltalán nem ismerte a módszert, nagyon sokat dolgoztunk rajta.

A legfontosabb alapkérdésekben azonban a kezdetektől fogva egyetért mester és tanítványa. Egyhangúan vallják, hogy csak az idő hozhatja meg az eredményt, a gyakori edzőváltás semmire sem vezet. Bastien szerint egy rossz terv, amelyben a végtelenségig hiszel, még mindig jobb, a tökéletesnél is, amelyben semmi bizodalmad. Ez a bizalom azonban lassan épül, s válik egyre biztosabbá. A francia edző szerint Dalma vállalja a felelősséget magáért, s az elvesztett mérkőzéseiért is, s nem másban, például edzőjében keresi a hibát.

− Hosszútávra tervezünk, mégis szem előtt tartom, hogy bármelyik pillanatban elveszíthetem. Egy edző nem birtokolhatja a játékosát, csak kísérheti a csúcsra vezető göröngyös úton. S ez még akkor is így van, ha a legjobb játékosok általában hűségesek mestereikhez. Amikor a hírekben új edzők tűnnek fel körülöttük, általában egy új, más típusú tagot adnak hozzá a csapatukhoz, s a legritkább esetben válnak meg valakitől. Dalma pontosan tudja, hogy olyan emberekkel kell körbevennie magát, akik hisznek benne, s napról napra, hónapról hónapra mindent megtesznek érte, s vele együtt építenek valami jót és értékállót. Büszke vagyok rá, hogy engem hívott elsőként, amikor segítségre volt szüksége, s remélem minden tudásommal szolgálhatom a céljai megvalósításában.

 

glfi dalma nagy adriGálfi Dalma, Bastien Fazincani és Nagy Adrienn a kaposvári tornagyőzelem után

FaLang translation system by Faboba

Pályakereső